Blokkláncok közötti ügyletek és a nem érdekegyeztetett kereskedelem

Blokkláncok közötti ügyletek és a nem érdekegyeztetett kereskedelem

A modern elosztott adatmenedzselés egyik központi kérdése az, hogy hogyan tudnak egymásban nem megbízó felek tranzakciókat lefolytatni egymás között. Ez már a klasszikus elosztott rendszerek tárgyalása során is felmerül. Kérdés továbbá, hogyan lehet több műveletet egy atomi lépésbe belefoglalni? Hogyan lehet hibák után helyreállni? Hogyan lehet az adatokhoz való, egymással versengő hozzáféréseket szinkronizálni? Ezeket a kérdéseket újra át kell gondolni ha a résztvevő felek autonómok és bizonyos esetekben ellenkező érdekekkel rendelkeznek.

Mit csinálnak a kripto hackerek és hogyan gazdagodnak meg?

Mit csinálnak a kripto hackerek és hogyan gazdagodnak meg?

A blokklánc technológia és a kriptovaluták fejlődése teljesen megváltoztatja az internetes fizetések világát. Mára rengeteg blokklánc alapú rendszer és kriptovaluta áll rendelkezésre a vállalatok és a magánszemélyek részére, de ezek a rendszerek továbbá lehetőséget adnak a rosszindulatú felhasználóknak is, akik a gyanútlanok számítógépes erőforrásait jogosulatlanul próbálják meg kiaknázni. A támadók részére készre gyártott szkripteket bocsát például a Coinhive, a lenyomozhatatlan kriptovaluták mint például a monero továbbá pedig jól használható támadási eszközként képes szolgálni a kripto hackereknek. A való életben igen jól használják ezeket, mert fő kereskedelmi weboldalak, kormányok és hadseregek által üzemeltetett weboldalak is (például az amerikai védelmi minisztérium weboldalai), online videómegosztó oldalak (YouTube és hasonlók), játék platformok (Nintendo), de akár a nemrégiben fellendülésnek indult internetes konferencia platformok, mint a Zoom is estek már áldozatul kripto hacker támadásnak.

Mi lesz ha a Nemzeti Bank digitális valutát vezet be?

Mi lesz ha a Nemzeti Bank digitális valutát vezet be?

A kriptovaluták folyamatosan a pénzügyi világ teljes megreformálásán mesterkednek. Ezeket a folyamatokat nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen egyre nagyobb teret kapnak a digitális fizetőeszközök a mindennapokban is. Hányszor használjuk egy nap a bankkártyánkat? Gyakran utalunk Paypal és egyéb más digitális pénzügyi szolgáltatások segítségével. Az a korszak, amikor egy banki átutalásra napokat kellett várni már a múlté. Most a gyorsaságon és a hatékonyságon van a hangsúly. Főleg ilyen okokból sok ország központi bankja a digitális fizetőeszközök bevezetését tervezi. Nézzünk egy pár fontos részletet ezzel kapcsolatban!

Mi az a Sybil támadás?

Mi az a Sybil támadás?

A kriptovaluta hálózatok egyik legfontosabb kérdése, hogy hogyan hitelesítsék a tranzakciókat a résztvevők. Mivel alapvetően decentralizált jellegű rendszerekről beszélünk, nagyon fontos a megbízhatóság, hiszen nincs egy központi szerv, amely ellenőrizné a A tranzakciók hitelességét. Egy tradícionális bankszámla használata esetén a helyzet nagyon egyszerű, hiszen a bank eldönti helyettünk hogy jogosultak vagyunk e az adott tranzakció végrehajtására, azonban a kriptovaluta hálózatok másként működnek. Ezt fogjuk most részletesen megvizsgálni.

Miért nem használják a Bitcoin blokkláncot szerte a pénzügyi világban?

Miért nem használják a Bitcoin blokkláncot szerte a pénzügyi világban?

A Bitcoin 2021 februárjának elején több mint 700 millió dolláros piaci kapitalizációval büszkélkedhet és az utóbbi és az elmúlt hét napban 20 százalékos átlagos árnövekedést mutatott. Kétségkívül a figyelem középpontjában áll és a Bitcoin hálózatának egyik alappilléreként szolgáló blokklánc technológiát számos online kis és nagy kereskedő is tesztüzembe helyezte a világban, valamint a pénzügyi szervezetek is fontolgatják a blokklánc alapú megoldások széleskörű bevezetését. Mindettől függetlenül nem árt megismerkedni a peer-to-peer hálózatok veszélyeivel. Nézzük a következőekben a hagyományos blokkláncok alapvető hiányosságait, amelyeket a széleskörű ipari alkalmazás megkezdése előtt mindenképpen orvosolni kell majd.