Néhány gondolat a bányászgép építésről


Hozzáadva: 2021. December 09. Megtekintve: 1280

A digitális világban rohamos sebességgel fejlődnek a kriptovaluta hálózatok és a kriptovaluta bányászok csak kapkodják a fejüket azzal kapcsolatban, hogy melyik valutára lenne most érdemes koncentrálni. Általában, ha nem stake-elős kriptovalutáról van szó, akkor valamilyen bányagépet kell kreálni. Egy ilyen speciális célszámítógép összerakása nem túl egyszerű feladat, de talán a következő néhány pont segíteni fog a munkában. Nézzük meg akkor a fontosabb részleteket, avagy mit kell tudni akkor ha valaki bányászgépet szeretne összerakni magának.


1. Bevezetés


A legjobb talán onnan kiindulni, hogy ha valakinek abszolút semmiféle tapasztalata nincs informatikai téren, akkor érdemes lehet először kikérni egy szakavatottabb személy véleményét. Ezzel azonban vigyázzunk, mert sokan annak ellenére, hogy nem annyira értenek a dologhoz hajlamosak szakavatottnak kiadni magukat. Az internet alapjában véve egy jó információs forrás lehet, ritkán találkozunk nagy mellényúlásokkal vagy átverésekkel, de azért jó lehet több, egymástól független információforrásból is tájékozódni.


Egy bányagép megépítése és egy számítógép összerakása 90%-ban megegyező kihívást jelent. Némi matematikai és informatikai ismeretre lesz szükségünk. Az áramkörök mélységeibe nem kell leásni magunkat, de nem árt ha tudjuk hol van a bekapcsoló gomb a tápegységen. Azt is el lehet mondani továbbá, hogy a mai alkatrészek úgy vannak kialakítva, hogy egy számítógépet nem nagyon lehet fordítva összerakni. Más szóval élve, egy adott alkatrész egy másik adott alkatrésszel csak egy bizonyos módon képes kapcsolódni. Ritkán van olyan, hogy egy kábelt például két eltérő irányba is be lehessen dugni valahova és ha a rossz irányba dugjuk be azzal hatalmas problémát okozunk.


Alapvetően tehát egy bányagép építése során, mivel az alkatrészeket a biztonságosság kritériumainak szem előtt tartása mellett tervezik nagy galibát nem tudunk előidézni. Magyarul a ház nem fog leégni ha rosszul dugunk be egy kábelt. A legnagyobb és egyébként a legidegesítőbb probléma az lesz, hogy a gépezet nem kapcsol be. Itt mennek el a hosszú órák, néha még a legprofibb szakembereknek is. Ha nem sikerül eljutni odáig, hogy valamiféle videójelet csiholjunk a kijelzőre és csak a fekete alaplapra meresztjük szemünket, akkor sokat kell törni a fejünket a problémán és annak megoldásán. Ilyenkor az internet és mondjuk a YouTube nagy segítség lehet, de ha így sem tudjuk megoldani a dolgot, akkor ahogyan az előbb már említettem, hívjunk telefonos segítséget. Ezekre az ínyencségekre ki fogok térni még picit az alábbiakban.


Most pedig akkor nézzük az egyes alkatrészek beszerzésen során szem előtt tartandó szempontokat. Ezek segítségével, no meg persze egy kis kitartással szerintem bárki össze tud magának rakni egy egyszerű kriptovaluta bányagépet. Ha valami bonyolultabbat szeretnél vagy egyéni igényed van, akkor a következő linken tudsz üzenetet küldeni egy bányagép szakinak: Kapcsolat.


2. A processzor megválasztása


Első körben el kellene dönteni, hogy milyen jellegű kriptovalutát szeretnénk bányászni. Ha processzorral bányászható kriptovalutáról van szó, akkor nyilván erős processzort érdemes venni. A monero és a raptoreum az a két valuta, ami ilyenkor szóba jöhet. Egyéb esetekben nincs szükség nagy teljesítményű CPU-ra, mert a bányászat során az csak egyszerű adminisztrációs feladatokat fog ellátni.



Ha tehát kitaláltuk, hogy mondjuk monero-t vagy raptoreum-ot fogunk bányászni, akkor olyan processzort érdemes választani, amiben sok fizikai mag van. Itt lehet válogatni a 6, 8, 10, 12 és még több magos processzorok között és jelen pillanatban az AMD modellek talán picit jobb teljesítményt mutatnak mint az Intel processzorok. Arra is figyelni kell azonban, hogy a processzorok ára a magok számával nem lineárisan nő, azaz egy idő után ha mondjuk kétszer annyi magot szeretnénk egy processzorba, akkor nem kétszer hanem akár háromszor annyit is ki kell csengetünk egy eszközért. A raptoreum és a monero bányászat során a processzorok fogyasztása is mérvadó és nem szabad továbbá azt sem elfelejtenünk, hogy egy alaplapba általában csak egy processzort tudunk elhelyezni, de léteznek azért két processzor foglalatos szerver alaplapok is, bár azok sokkal drágábbak.


Másfelől, ha nem CPU bányászattal szeretnénk foglalkozni, hanem mondjuk videókártyákkal szeretnénk ethereumot vagy ravencoin-t bányászni, akkor processzorból elegendő lesz egy gyengébb modell is. Ilyen lehet az AMD Ryzen 3-mas széria (vagy Intel I3), amelyet harminc ezer forint körüli áron most be lehet szerezni a legtöbb magyarországi forgalmazónál. Ennél sokkal kevesebből a processzort csak varázslással lehet megoldani.


3. Memória választás


A memórián sokat lehet filozofálni, de alapvetően abból kell kiindulni, hogy nincs olyan kriptovaluta, amelynek bányászata memóriaigényes folyamatot feltételez. Egyszerűbben mondva nem kapunk több pénzt azért ha több memóriát veszünk a boltba. Valamilyen szinten kivételt képez ez alól a chia network bányászata, mert ott a plotfájlok legyártása során ha párhuzamos plotolást alkalmazunk, akkor jelentősen felgyorsíthatjuk a plotolási folyamatot és gyorsabban be tudjuk tölteni winchestereinket, azonban ez a téma már közelít a kriptovaluta bányászat magas iskolájához, a részletekkel nem terhelném most az olvasót.



Az előzőekből következően joggal gondolhatnánk tehát, hogy a bányászathoz nem is kell memória. Azért ne feledkezzünk meg az operációs rendszerről sem. Egy modern rendszer általában 8 gigabyte DDR4 memória segítségével gond nélkül elmuzsikál, ennél sokkal többre nem lesz szükségünk. Egy alap 8 Gb-os memória modul néhány tíz ezer forintba kerül manapság, látszik lehet hogy ez sem költségmeghatározó.


4. Alaplap választása


A processzor és a memória megválasztása tehát nem egy nagy vasziszdasz. Az alaplapról ugyanezt már nem lehet elmondani. Itt már több paramétert meg kell vizsgálnunk. Kiindulásként megint el kell dönteni, hogy melyik valutára fogunk majd fókuszálni és természetesen olyan lapot kell választanunk, amelybe belemegy a processzorunk. AMD processzorhoz AMD-s alaplapot Intel processzorhoz Inteleset!


Ha például winchester alapú bányászaton törjük a fejünket, akkor természetesen a winchesterek csatlakozási portjainak (SATA port) száma lesz a mérvadó. SATA port egy alaplapon lehet 4, 6, 8 és akár még több is, de ezek a legelterjedtebb méretek. További SATA portokat lehet még buherálni ha PCI átalakítókat alkalmazunk és a winchestereket USB porton is rá tudjuk kötni egy alaplapra, de általánosságban azért elmondható az is, hogy egy alaplap 400-500 TB-nál több merevlemezt nem visz el olyan nagyon szívesen. A mai árakat tekintve ez már magában egy 4-5 milliós beruházást jelent, telhetetlennek meg nem kell lenni.



Kicsit más irányt vesz a hajónk ha videókártyákat szeretnénk meghajtani és mondjuk ethereumot vagy más alternatív valutát bányászunk mert ilyenkor nyilván nem a SATA portok száma lesz a lényeges, hanem az alaplapon lévő PCI Express csatlakozók száma. A videókártyákat egy riser-nek nevezett eszközzel ugyan ki lehet emelni az alaplapból, de itt megint figyelni kell majd a kompatibilitási problémákra és ne felejtsük el továbbá azt sem, hogy a riserek alkalmazásával egy újabb hibalehetőséget viszünk a rendszerbe. Kívánatos tehát a sok PCI Express csatlakozót tartalmazó alaplap és tetszetősek az olyan kialakítások is, amelyeken egy nagyobb kártya (mondjuk GeForce RTX 3090) a behelyezés után nem takar le még három másik portot. Pontosan ebből a problémából születtek az úgynevezett bányász alaplapok, amelyeket a magyarországi bányászatra szakosodott kiskereskedők is előszeretettel forgalmaznak. Egy ilyen bányászalaplap általában 6 videókártya befogadására képes, ára pedig 70-80 ezer forint környékén mozog. Ha ethereum bányászatra szeretnénk berendezkedni, akkor egy ilyen kütyü sokat tud segíteni. Nem kell rettegni, hogy nem fogjuk tudni hova berakni az új kártyákat, nem kell a riserekkel szenvedni. Kétségkívül kompakt megoldást jelentenek egy bányász számára. A legújabb bányászalaplapokba pedig már integrálják a processzort is, ha egy ilyet sikerült beszereznünk akkor a processzorok vásárlása során felmerülő huzavonától is megmenekíthetjük magunkat. Egy ilyen alaplapban természetesen a processzort nem lehet cserélni és ha egy ilyen mellett tettük le a voksunkat, akkor azzal elvágjuk magunkat a monero és a raptoreum bányászattól, de annyi gond legyen!


El lehet képzelni olyan felállást is, hogy a videókártyákat egy kicsit jobban elkülönítve, fizikailag egymástól távolabb szeretnénk egymástól elhelyezni. Ez főleg akkor fontos, amikor azok hűtéséről magunk gondoskodunk és a turbinákat egyenként szeretnénk a kártyák elé csavarozni. Ilyenkor vagy riserekkel emeljük ki a kártyákat vagy a kártyák csatlakozóit már tartalmazó új típusú alaplapokat szerzünk be. Ilyen esetekben is lesz egy maximális kártyaszám, hiszen fizikailag nincs sok értelme nagyon sok videókártyát felpakolni egy rigre.


5. Tápegység méretezése


A tápegység egyik fontos paramétere a belőle kivehető teljesítmény. Legtöbben csak erre koncentrálnak és egyébként nem is vétenek nagy hibát. Van még néhány jellemző, amit érdemes lehet megfontolni. Ilyen lehet például a hatékonyság, ami azt adja meg, hogy mekkora teljesítmény felvételénél működik a leghatékonyabban a tápegység. Ha ez megvan, akkor érdemes lehet azt ebben a tartományban működtetni és így sok villanyszámlát takaríthatunk meg magunknak.



Sok múlik a tapasztalaton is. Értem ez alatt azt, hogy ha mondjuk beszerzünk egy 850W-os tápegységet, ráakasztunk két 350W-os kártyát és egy 100W fogyasztású alaplapot, akkor van, hogy el se indul az eszköz és széttárt karokkal állva csodálkozunk, hogy mi a manó van. Dehát 350 meg 350 meg 100 az kevesebb mint 850, nemde? Igen ez így van, de a tapasztalat azt mutatja, hogy ezeket a számokat kicsit túllövi a gyártó. Az is benne van még továbbá, hogy az eszközök teljesítményfelvétele a terhelés függvényében változhat és ha úgy állnak össze dolgok, hogy egy tüske miatt közel megy a felvett teljesítmény a 850W-hoz, akkor egyből lekapcsolja azt a biztonsági áramkör. Néha pedig lehet találkozni olyan tápegységgel is, amely ha sok kábelt dugunk bele, akkor megadja magát. Összességében tehát az a tanácsom, hogy ne spóroljunk a táppal. Mindig legalább 10, de inkább 20 százalékkal méretezzük túl, mert rosszul tud elsülni, ha éppen a tengerparton nyaralunk, miközben a rigünk egy tüsket miatt kisül és mehetünk haza újraindítani, vagy szólni kell a szomszédnak hogy segítsen.


6. Videókártyák


Erről a témáról oldalakat lehetne rizsázni. A YouTube-on szerintem több ezer videó van azzal kapcsolatban, hogy melyik a legjobb bányászkártya. Vannak akik az egyik típusra esküsznek, vannak akik egy másikra. A piaci ár viszont mindig tükrözi, hogy melyikre esküsznek többen. Ebből következően nagy csodák tehát nincsenek. Egy kártya ára lehet X és a napi hozama lehet Y. Ha egy másik kártya ára két X, akkor annak napi hozama két Y körül fog mozogni és igaz ugyan ez a fordított irányban is. Néha persze lehet szerencsénk és egy jobb hozamú kártyát el tudunk hozni valamivel olcsóbban, de ehhez már nagyon kell érteni a videókártyákhoz. Általánosságban elmondható az is, hogy a legegyszerűbb, mindenki számára elérhető vásárlási pontok, mondjuk nekünk az Alza, az Aqua vagy a Media Markt lesz a legdrágább és ezeken a helyeken fogy ki leggyorsabban a készlet, hiszen ne feledjük - a számokat nem csak mi látjuk. Tegyük fel, hogy bányász riget akarunk építeni és ezen céllal megyünk be a Media Marktba. Legtöbben így járunk el és ezért lesznek ott a legmagasabbak az árak.



A videókártyákat azonban be lehet szerezni más forrásból is. Ezen források jóval macerásabbak és valamilyen szinten veszélyesebbek is. Nyilván minél több a probléma egy videókártya forrással, annál lassabban merül az ki és annál alacsonyabb áron tudunk hozzájutni a kártyákhoz. Gondolok itt az online külföldi piacterekre (eBay, Amazon és társaik) vagy a peer-to-peer piacterekre, mint például a Jófogás vagy a Facebook marketplace. Az ezen platformokon történő vásárlás sok veszélyt rejt magában, viszont az alacsony árok és az elérhető készlet sok vásárlót (és hazárdírozni vágyót) bevonz.


A 2021-es éve talán legsikeresebb szériájának az Nvidia 30-as sorozatot mondhatjuk. A legnagyobb amerikai videókártya gyártó ethereum bányászatra kiválóan alkalmazható eszközöket dobott a piacra, amelyek napi hozama és piaci ára egyenes arányban áll a modellek számával. A sorozat belépő tagja a 3060-as és a kategória csúcsán a 3090-es áll. A napi hozam főként az ethereum piaci árától függ és a 3060-as verzió esetében olyan 2 dollárral számolhatunk a 3090-es pedig akár napi 10 dollárt is képes produkálni a mostani túlfűtött bikapiacon.


Az amerikai gyártó úgy tűnik valamelyest megbánta, hogy ilyen jó eszközöket adott az ethereum bányászok kezébe és ellencsapásként behozta az LHR koncepciót a piacra. Az LHR-es kártyák hashteljesítménye jelentősen csökkent az eredeti modellekhez képest és a videókártya vásárlások során ha véletlenül LHR-es modellt sikerül beszerezni akkor nagy meglepetés érheti az embert. Erre mindenképp figyelni kell és a hirdetések gyakran nem is tüntetik fel, hogy a kártya LHR-es-e vagy sem.


7. Merevlemezek


A merevlemezek beszerzésen során két opció közül választhatunk. Az egyik a nagyobb, olcsóbb, több áramot fogyasztó HDD-k és a drágább, kevesebb áramot fogyasztó, gyorsabb SSD-k párhuzamosan jelennek meg a piacokon. Ha nem winchester alapokon szeretnénk kriptovalutát bányászni, akkor egy 256 Gb-os egyszerű SSD meghajtó tökéletes lesz. Ez szintén néhány ezer forint, szóval nem költségmeghatározó. Az operációs rendszer gyorsan feltelepül rá és sokáig muzsikál majd.



Ha HDD bányászattal fogunk foglalkozni, akkor viszont alaposabban át kell tekintenünk a winchesterek témakörét. A chia network bányászata során sok sok TB-nyi merevlemez területtel kell rendelkezni és ehhez a 12-16TB-os modellek talán a legjobbak. Ne feledjük, hogy míg a külső tápos USB meghajtók felcsatlakoztatása viszonylag egyszerű a SATA-s meghajtókból nagyon sokat nem tudunk egy alaplapra csatlakoztatni.


8. Egyéb perifériák


A billentyűzet az egér és a Wi-Fi vevő alkotják azokat a perifériákat, amelyeket be kell még szereznünk. Minden kapcsolatból, inkább a vezetékes a preferált. A vezetéknélküli eszközök újabb hibalehetőséget tesznek a rendszerbe és sokszor azt hisszük, hogy lefagyott a rendszer, közben csak a bluetooth kapcsolat szakadt meg a billentyűzet és a számítógép között. Hasonló a helyzet a Wi-Fi vevővel is, ha lehet inkább oldjuk meg a vezetékes kapcsolatot. Ezzel sok fejfájást kerülhetünk el!


9. Összegzés


Ezek lettek volna a legfontosabb pontok, amelyeket érdemes megemlíteni ha valaki bányászgépet szeretne összeszerelni magának otthon. Az eszközök beszerzése után jön az összerakás, amelyet a leírások elolvasása és néhány YouTube videó megtekintése után meg lehet ejteni. Ha valamit neadjisten elrontanánk a ház nem fog leégni, legrosszabb esetben tönkre teszünk egy alkatrészt. Ha már több riget is összeraktunk, akkor magabiztosabban fog menni a folyamat. Ismétlés a tudás anyja, tartja a mondás.



Szerző: LB



Figyelem: A bejegyzésben található információk tartalmazhatnak hibát. A szerző az abból eredő károkért nem vállal felelősséget!



Hozzászólások (0)


További hírek