Miért alapvetően rossz a Bitcoin?


Hozzáadva: 2021. Február 05. Megtekintve: 543

A Bitcoint 2008-as megjelenése óta egyre nagyobb népszerűségnek örvend és nem túlzás azt mondani, hogy a különböző piaci manipulatív tevékenységek mára a Bitcoin árát az egekbe nyomták. 2021 februárjában 647.2 milliárd dollár a Bitcoin teljes piaci kapitalizációja és ezzel a kriptovalutában tárolt pénzek 68.1 százalékát a Bitcoin őrzi.


Az interneten, beleértve ebbe természetesen a videó megosztó platformokat is számtalan olyan információs forrást találhatunk, amely a Bitcoin és a vele analóg kriptovaluták nagyságát dicsőíti és megpróbálják elhitetni az emberekkel, hogy végre feltalálták a pénzügyi világ Szent Grálját. 2008 óta azonban eltelt 13 év és nagyon sok mindent megtudtunk a kriptovaluták működéséről. Ha tudományos szemszögből vizsgáljuk meg a kérdést, kiderül hogy a helyzet közel sem olyan egyszerű. A Bitcoin rendszerében található hiányosságokról már 2013-ban cikkeztek a szakemberek. Nézzük miről is van itt szó!


A könnyebb érthetőség kedvéért kezdjük a tárgyalást egy rövid bevezetővel!


A lentiekben gyakran a Bitcoin szót fogom használni, azonban az itt leírtak szinte minden más analóg kriptovalutára is igazak.


A kriptovalutákat alapvetően decentralizált pénzügyi megoldások megvalósítására találták ki. Ez igazándiból azt jelenti, hogy nincs egy központi szerv, mint például egy bank amely kibocsátaná és ellenőrizné a kriptovalutában teljesítendő tranzakciókat.


A Bitcoin esetében is az egész rendszer működése egy tetszőlegesen bővíthető hálózatból hálózaton (peer-to-peer rendszer) alapul. A hálózat szereplői kényükre kedvükre csatlakozhatnak ahhoz és a működésüket nagyon nehéz ellenőrizni. A tranzakciók hitelesítésének feladatát a bányászok végzik. A Bitcoin feltalálása óta terjedt el a blokklánc fogalma is. A blokklánc tulajdonképpen egy elosztott főkönyv, amelyben a tranzakciós adatokat egymáshoz kapcsolva tárolják így azok meghamisítására nem nagyon van lehetőség (elvileg). Az egész Bitcoin rendszer azonban egy valószínűségi modell és igazándiból semmire nem lehet egyértelműen igent vagy nemet mondani.


A 2013-ban kriptográfiai feladatokkal foglalkozó szakemberek megjelentettek egy nagyon érdekes tudományos értekezést és ebben fényt derítenek a Bitcoin bányászat sebezhetőségére. A tudományos cikket mindenki elolvashatja a következő linken angol nyelven: Majority is not Enough: Bitcoin Mining is Vulnerable. A hackingdistributed.com-on egy kicsit közérthetőbb formában is el lehet olvasni a cikket: Bitcoin Is Broken.


A szerzők a cikkben bebizonyítják, hogy szomorú, de a Bitcoin rendszere alapvetően rosszul lett felépítve. Mit értenek ez alatt?


Ehhez az kell megértenünk, hogy egy rendszer akkor működik jól, ha annak résztvevői sarkallva vannak az igazmondásra. Angolul ez játékelméleti fogalom az “incentive compatibility”.


Egy hétköznapi példával úgy lehetne ezt szemléltetni, hogy egy ország gazdasága úgy tud jól működni, ha az ugyan alacsonyabb adókat vet ki, de azokat beszedi a polgároktól és az adó befizetésében érdekeltté teszi a résztvevőket. Ezzel szemben ha egy ország nagyon magas adókat vet ki, folyamatosan kergeti az adófizetőket és ostorozza őket hogy fizessék be az adóikat, valószínűleg kudarcot fog vallani.


Hasonló a helyzet a Bitcoin rendszerével is.


Bányászok között lehetnek jó és rosszindulatúak is. A rendszert alapvetően úgy kellene felépíteni, hogy abban megérje a protokollban leírtak szerint cselekedni és ne érje meg csalni. A 2013-ban megjelent tudományos cikk alapján azonban ennek pont az ellenkezője derül ki. Ezt a problémát az önző bányászok (selfish miners) okozzák.


Az önző bányászok azok a szereplők a Bitcoin rendszerében, akik ugyan hitelesítenek blokkokat, de annak ellenére hogy sikeresen ki bányászták ki a tranzakciós blokkot, azt nem publikálják a többi bányász számára, csak akkor, amikor a protokollt követő jóindulatú bányászok publikálják a saját blokkjukat.


Az önző bányászok protokollt nem követő bányászati módszere miatt a jóindulatú bányászok feleslegesen bányásznak bizonyos blokkokat. Az eredeti Bitcoin protokoll leírása alapján a bányászok mindig a leghosszabb blokklánc darabot fogadják el és azon kezdenek el bányászni.


A hálózatban található késleltetések miatt, azonban sajnos nincsen garancia arra, hogy mindenki azon a blokkon bányászik amely végül majd elfogadásra kerül a rendszer minden tagja által. A Bitcoin hálózatát támadó felhasználók tetszőleges mértékben létrehozhatnak bugyuta bányászokat, akik ugyan nem bányásznak blokkokat, de publikálják az általunk helyesnek vélt kibányászott, végül elutasításra kerülő blokkokat (ezt Sybil támadásnak hívják a szakirodalomban). Ha sok ilyen káros bányász van rendszerben, akkor a jóindulatú bányászok folyamatosan elutasításra kerülő blokkokon bányásznak és végül nem kapnak jutalmat az elvégzett számítási feladatokért cserébe.


A helyzet egyébként még rosszabb mint gondolnánk...


Mint a cikkből kiderül az önző bányászok aránytalanul nagy jutalmat zsebelhetnek be. Vagyis többet, mint az általuk kézben tartott számítási kapacitás aránya az egész hálózathoz képest.


Konkrét példával élve, mondjuk egy leendő bányász kiszámolja, hogy a bányagépe által előállított profit havi 400 dollár. Azonban ha nem követi az eredeti Bitcoin protokollt és önző bányászként viselkedik a hálózatban, akkor akár havonta öt, hat vagy hétszáz dollárt is bezsebelhet. Egy ilyen helyzetben sokkal kifizetődőbb tehát a protokollt nem követni és emiatt bármikor megtörténhet az önző bányászok robbanásszerű növekedése.


Tovább rontja a dolgokat a bányász poolok jelenléte is.


A bányász poolokat főleg azért alkalmazzák, mert egy mezei otthoni felhasználó, aki bekötött egy egyszerű ASIC bányagépet, nagy valószínűséggel évekig sem tud sikeresen blokkot hitelesíteni, viszont ha csatlakozik egy bányászati poolhoz, akkor bizonyos rendszerességgel kaphat az általa elvégzett számítási feladatok után jutalmat.


Addig amíg egy ilyen bányász pool jóindulatú nincs ezzel semmi probléma, de nyilván az általuk kibányászott blokk publikálásának időzítése teljes mértékben a bányászpool vezetőjének döntésétől függ. Ha úgy tartja kedvünk bármikor átkapcsolhatnak önző bányász módba. Ja és ezt egyébként nagyon nehéz lenyomozni. Az önző bányászokat a jelenlegi rendszerben szinte lehetetlen észlelni és erre jelenleg nincs semmilyen kiforrott módszer.


Az önző bányászat problémája minden Bitcoin alapú altcoin hálózatban megjelenhet. Csak egy néhányat említve: Litecoin, PPcoin, Novacoin, Namecoin, Primecoin, Terracoin, Worldcoin. Ez mind problematikus.


Biztosat senki nem tud azzal kapcsolatban mondani, hogy a Bitcoin és a hasonló kriptovaluta hálózatokban történik-e önző bányászat.


A szakemberek azt feltételezik, hogy nem.


Az önző bányászok által bezsebelt jutalmak aránya nagyban függ a kezükben lévő számítási kapacitástól is és természetesen minél erősebb hardverrel rendelkeznek annál inkább el tudják tolni rossz irányba a dolgokat.


Jelenleg az egyik legnagyobb Bitcoin bányászati hatalom Kína.


Nem alaptalan tehát a félelem attól, hogy a kínaiak teljes mértékben átveszik az irányítást a Bitcoin hálózata felett.


A cikk szerzői egyébként kitérnek arra is, hogy egy ilyen jellegű hatalomátvétel során nem feltétlenül érdekeltek a szereplők a teljes hálózat összeomlasztásában. Sokkal jobban járnak, ha valamilyen szinten követik a protokoll működését és kínosan ügyelek arra, hogy senki ne tudjon fényt deríteni illegális tevékenységükre. Ha így tesznek ők bányászhatják ki az összes kriptovalutát és hatalmas pénz kupacokat tornyozhatnak fel az otthoni trezorjaikban. Felmerül tehát a következő kérdés. Biztos a Bitcoin a legjobb vagyontárgy ha valaki be szeretné fektetni a pénzét?


Illusztráció: pixabay.com



Szerző: LB



Figyelem: A bejegyzésben található információk tartalmazhatnak hibát. A szerző az abból eredő károkért nem vállal felelősséget!



Hozzászólások (0)


További hírek