Kriptovalutával a koronavírus, a rák és az Alzheimer kór ellen!


Hozzáadva: 2021. Március 20. Megtekintve: 248

A kriptovaluták világában, főleg az ethereum 1.0-ról 2.0-ra való áttérése miatt nagy figyelmet kapnak manapság a hitelesítési eljárások. Gyakran felmerül a kérdés, mi a különbség például a PoW és a PoS között és a legtöbb videokártyával rendelkező ethereum bányászt most nagyon is izgatják a kriptovilág változásai. A PoW és PoS koncepciók megértése nem túl nehéz feladat, azonban ha egy kicsit elgondolkodunk a hitelesítési eljárások mivoltán, akkor egész sok kérdés merülhet fel bennünk. Próbáljuk meg megvizsgálni egy kicsit ilyen szemszögből a peer-to-peer hálózatokon alapuló kriptovalutákat.


A permissionless (engedélyezést nem igénylő) blokkláncok alkalmazása esetén a rendszerhez bárki csatlakozhat, amint azt a neve is mutatja. Ez a megvalósítás nagyon hasonló a Bittorenthez vagy mondjuk a közösségi platformokhoz. Ez nagyon jól hangzik, hiszen így demokratikus (liberális?) megvalósításról beszélhetünk, mert senki sincsen kiközösítve. A kriptovaluták nyelvére lefordítva, ezt úgy lehetne mondani, hogy ha tehát van számítógéped, akkor te is bányászhatsz. Igen ám, de mire való a bányászat?


A kriptovaluta bányászat a kriptovalutákban végzett tranzakciók hitelesítésére szolgáló eljárás megvalósítására lett kitalálva. Mivel a hálózathoz bárki csatlakozhat, valamilyen módon sarkallni kell a bányászokat a jó magaviseletre és jó lenne elkerülni, hogy a kevésbé erkölcsös felhasználók megtámadhassák a bányászatot. A 2008-ban indult bitcoin esetében ezt érik el a PoW hitelesítéssel, ami az angol proof-of-work rövidítése. A PoW esetében roppant mennyiségű számítást végeznek el a bányászokkal és így hitelesítteti a rendszer a tranzakciókat. Az a filozófia emögött, hogy ha már valaki elvégzett ennyi melót, akkor már csak nem fog csalni. A rendszer így jól működik, a támadások ritkák, de nem lehetetlenek. A bitcoin megvalósításból adódó sebezhetőségek felfedése folyamatosan zajlik és ezen tökéletlenségeket orvosolván lehet új megoldásokkal előrukkolni.


A kriptovaluta hálózatokat meg lehet tehát vizsgálni a sebezhetőségek nézőpontjából. Van azonban még egy érdekes szempont, ez pedig az értelmesség. Magyarul. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy mire jó ez az egész bányászat… Miért pazarolnak tulajdonképp a bitcoin vagy ez ethereum bányászok egy atomerőmű teljesítményének megfelelő elektromos teljesítményt? A vicc az egészben az, hogy erre a kérdésre nem nagyon van válasz. Nem túlzás tehát azt mondani, hogy a klasszikus kriptovaluta bányászok nem igazán tesznek semmit a világ jobbátételéért. Nyilván ez egy nagyon romantikus eszme, de ha belegondolunk a hosszútávú következményekbe, akkor kicsit libabőrös lesz mindenki.


A szentimentalizmus félretéve, azonban ha picit elgondolkodunk a dolgon, akkor kiderül, hogy mégis van kiút az esztelen kriptovaluta bányászati spirálból. Ehhez viszont még egy valamit kell tisztázni és ez a tudomány jelenlegi helyzete.


A tudományos világban nem egy olyan terület van, amely hatalmas számítási kapacitásra szomjazik. Ha csak néhány példát nézünk, ott van például a gépi tanulás, a deep learning, a kvantumkémia vagy a számításos biológia. A félvezetők rohamos terjedésével eddig teljesen ismeretlen utak nyíltak meg ezeken a területeken, mert a mai számítógépekkel kicsit gyorsabban meg lehet oldalni bizonyos numerikus problémákat, mint mondjuk egy abakuszon.


A számításos módszerek, szinte területtől függetlenül nagyon hasonlóak. Általában valamilyen optimalizációs eljárást kell futtatni, amely iteratívan eltűnteti egy bizonyos mennyiség gradiensét, vagyis megtalálja a matematikai modell minimumát (vagy maximumát). Az ilyen módszerekkel lehetőség van részvényeket árazni, lásd például a Black Scholes modellt, amelyet a befektetési bankok alkalmaznak, vagy mondjuk a kvantumkémia területén a Schrödinger egyenletet, amelynek végső megoldása a makroszkópikus rendszert leíró hullámfüggvény lesz. Analóg terület a számításos biológia is, ahol a tudósok fehérjék szerkezetének megállapításával foglalkoznak (protein folding).


Vannak olyan fehérjék, amelyek szerkezete még nem teljesen ismert. A tudósok tudják ugyan, hogy milyen atomokból állnak, de nem tudják, hogy azok a térben hogyan helyezkednek el. Ilyen esetben számítógépes szimulációk segítségével meg lehet állapítani a fehérje térszerkezetét. A molekula dinamikai számítások fényt tudnak deríteni az új vírusok hatásmechanizmusára is. Mennyire aktuális ez a kérdés most, a koronavírus pandémia kellős közepén!


A numerikus számítások futtatására, főleg mondjuk egy COVID-19 vírus molekula esetén nincs lehetőség egy otthoni PC-n, mert annak processzora egy hét alatt leégne. Az ilyen jellegű kutatásokra hozzák létre a világ számos helyén a szuperszámítógépeket, amelyek igazándiból nagyon sok CPU-ból, vagy GPU-ból álló szuperklaszterek. Ezen óriások számítási kapacitás a petaflop tartományban van, ami azt jelenti, hogy egy másodperc alatt tíz a tizenötödiken darab lebegőpontos művelet elvégzésre képesek. Egy ilyen szuperszámítógéppel már jól lehet modellezni a különböző fehérjék szerkezetét, továbbá nagyon sokat segítenek a modern orvostudománynak is, mert így új gyógyszermolekulákat is ki tudnak fejleszteni a tudósok.


Ha ezt megértettük, akkor talán már világos, hogy mire akarok kilyukadni. Ebben a helyzetben nem lenne célszerű a két világot összekapcsolni? De. És ez meg is történik. 2017-ben a Cornell Egyetemen felmerült egy elképzelés, amely Resource Efficient Mining-ot (REM), vagy Erőforrás Hatékony Bányászatot valósítana meg. Az REM-el nagyon analóg Curecoin ötlete is, amely a kriptovaluta bányászatot értelmes feladatok végzésével oldja meg.


A Curecoin árfolyama 2021-ben nincs valami magas szinten, mert a pár hónappal ezelőtti felfutást követően elég nagyot zuhant. Ettől függetlenül örülhetünk neki, hogy továbbra is a piacon van és a Curecoin bányászok segédkeznek a fehérjék szerkezetének megállapításában.


A Curecoin bányászatához szükséges szoftverek feltelepítése igényel egy kicsike szaktudást, de például Windows-ra ha jól tudom van egy pár kattintással feltelepíthető bányaszoftver. A következő Curecoin-ról szóló videó jól összefoglalja a részleteket:



Tehát miután feltelepítettük a Curecoin klienst, amely Ubuntu alatt az alábbi módon néz ki, még fel kell tennünk egy Curecoin pénztárcát és regisztrálnunk kell a bányapoolba is.



Amint készen vagyunk a beállításokkal, a https://client.foldingathome.org/ linken egy böngészből is elérjük a Curecoin bányagépünket és a következő kép fogad majd minket:




A webes felületen jól látszik a felhasználónevünk, hogy az adott pillanatban hogyan állunk a munkával és azt és be lehet állítani, hogy milyen jellegű projekten szeretnénk dolgozni. A számítógépünket csatasorba állíthatjuk a rák, az Alzheimer kór és a koronavírus leküzdésére is. A Curecoin ökoszisztémában a bányászokat donoroknak nevezik és ők az elvégzett munkájukért végül Curecoin-t kapnak, amelyet egy megfelelően választott kriptovaluta tőzsdén be is lehet váltani dollárra, euróra vagy akár forintra is. Ha mondjuk bitcoinra váltottuk volna, akkor azt pedig anonim módon, mondjuk egy bécsi bitcoin ATM-nél fel tudjuk euróban venni.


Úgy gondolom tehát, hogy a Curecoin egy nagyon sokat ígérő projekt és örömmel vettem, hogy a világ számos pontján vannak bányászok, akik számítási kapacitásaikat hajlandóak úgymond beáldozni egy ilyen nemes cél érdekében. Nem mellékes az sem, hogy az így létrejött elosztott szuperszámítógép számítási teljesítménye vetekszik a világ legnagyobb szuperszámítógépeivel!



Szerző: LB



Figyelem: A bejegyzésben található információk tartalmazhatnak hibát. A szerző az abból eredő károkért nem vállal felelősséget!



Hozzászólások (0)


További hírek